A vásárfia feltámad!

Cikkünkben egy vásárban fellelt Atari számítógépet élesztünk fel.

Előső lépésként, nézzük meg milyen csatlakozók vannak a házon. Konkrétan egy tápcsatlakozót keresek, és egy video kimentetet.

A video kimenetettel valószínű könnyű dolgunk lesz. Mint látható van rajta egy modulált kimenet, amit egy klasszikus TV készülékkel (vagy esetleg mérővevővel) tudunk kijelezni; valamint egy alapsávi kompozit jel is, ami egyszerű analóg monitorokra köthető.

A tápcsatlakozó már kisebb sikert, de nagyobb érdekességet mutat. A csatlakozó nem rendelkezik szabványos kiosztással, se feszültségszintekkel, az interneten kell kezdenem kutatni.
A világhálón nem találtam egyértelműen megbízható lábkiosztást, azonban több forrás is egy egyszerű 5V-os tápot emleget. Egyéb dokumentációt (kapcsolási rajzot) nem találtam. Jött az ötlet, miszerint kimérem a földlábakat (amik a negatív pólusát adják a tápfeszültségnek) az RF csatlakozó árnyékolása és egy szakadásmérő segítségével.
Miután kimértem, hogy a csatlakozó mely pontjai vannak összekötve, és hova csatlakoznak, egy labortápról tápfeszültséget biztosítottam az eszköznek. Az üzemi áramfelvétele 600 mA volt, 700mA-es áramkorlátot használtam. A csatlakozó pótlására ellenálláslábakat forrasztottam össze. 4 láb együttesen már elég vastag volt ahhoz, hogy jó érintkezést, és stabil tartást adjon, de még ne feszítse szét a csatlakozóházat.

Az oszcilloszkópot az Atari számítógép kompozit kimenetére csatlakoztatva és megfelelően beállítva azt (ritkán használt Video trigger funkció) a következőt láthatjuk:

Látható, hogy a sorszinkron jelek szépek, illetve képi információ is jön a készülékből.

Ezt követően az RF kimenetet egy analóg televíziózásban használt mérővevőre kötöttem. A beépített spektrumanalizátorral megkerestem, hogy mely frekvenciára keveri fel a jelet a beépített modulátor. Ezt követően már csak üzemmódot kellett váltani, és látható volt a bootképernyő.

A beépített ROM-mal különböző teszteket végezhetünk, például memóriatesztet.

 

Végül egy DB-9-es csatlakozóval és néhány kapcsolóból rögtönöztem egy kontrollert, amivel ki bírtuk próbálni a beépített játékot.

A cartridge egy olyan játékot tartalmazott, melynek használatához fénypisztoly szükséges. Az analóg TV adott a megfelelő időzítésekhez, azonban pisztoly már nem volt a birtokunkban. Logikai kapukból, egy erősítő tranzisztorból és egy fotodiódából rögtönöztem egy kapcsolást, azonban ennek iránykarakterisztikája nem került bemérésre, valamint azt se tudtuk elérni, hogy a játék kirajzolja a hitboxokat. Valószínű az interneten talált kapcsolási rajz nem felelt meg a gyári kivitelezésnek.